Életfaágak
Gáspár Gyöngyi versei
36/30/431-2440
ggyongyi@gmail.hu
A csendet
Adriai nyár
A halál csókja
A hallgatás győzelme
A hangok ereje
Ajándék
Áldott húsvét
A legszebb reggel
Álmomban minden
Alvó angyalok
András dala
Anna baba
Annával az idő...
Apa!
Apámnál az ősz
Aranykötél
A remekmű
Árvíz után
A suszter dala
Augusztusi kábulat
Az elveszett baba
Az ember
Bánat
Bárányfelhők
Béke
Belső sebek
Beszéd a természethez
Beszélő anyaföld
Bocsásd meg
Boldogság a festmény címe
Csodálatos élet
Dicsőség
Diószedés
Döntés
Éden a földön
Édes biztonság
Égi huszárok
Egy cseppnyi bíborszín virág
Egyek vagyunk
Egy fenyő áll
Egység
Éjszakai utazás
Elhaló dobogás
Emlékezem
Emlékgondola
Engedd el a zajt
Érted és miattad
Esőfogság
Esőgondolatok
Est
Évikéhez
Ez utat akarom járni
Ez vagy te énnekem
Fájdalom
Fájóegyedül
Fára mászni, jaj de jó!
Fehér liliom
Fenn a hegyen
Fordulat
Forró délen
Forrongás és csend
Gondolatok
Gyere hozzám kedvesem
Gyermekeimhez
Ha
Ha a föld kifordul is
Ha elhívnak...
Hagyd, hogy így legyen
Ha kérdenéd
Ha megkérdeznéd, boldog vagyok-e
Hát elmentél
Hát mondd ki
Hazatértek
Hiányod örök
Hiszem
Hit
Hogy lehessek újra...
Honvágy
Hőség
Húsvét
Időbuborék
Így jöttél
Ima
Isten boldogság temploma
Jóság
Jöjj, tavasz!
Karácsonyi igaz ünnep
Karácsonyi kívánság
Kék
Kékfekete érzés
Kék, tolla-vesztett, bús madár
Kérdések
Kesergő
Készülődés
Kétely
Ketten a magasban
Kicsi életek
Kié az erő
Kincs
Kinek akarsz játszani?
Kinek fáj?
Kiszakítottam
Kit a szél vesz szárnyára
Kitartó tél
Ki vagy te?
Ki válaszol?
Kontraszt
Kőkönnyek
Körforgás
Köszönet csokor
Lassan!
Legboldogabb napjaim
Locsolóversek
Magány
Mama
Már hónapok óta küzd a Földünk
Már nem
Más
Másként látok
Máskor
Meddig... meddig... meddig?
Meddig még
Megannyi gondolat
Megint tavasz
Menj tovább!
Mi ketten
Mi minden az ember
Miért
Miért érdemes mindent
Mikor gyermek voltam
Mindenkor veled
Mindent lehet
Mindent Neked
Mint költőnek a toll
Nehéz magány
Nélküled
Nem mindig úgy érzed
Nincs Apám!
Nóra baba
Nórával meseországban
Nyárbúcsú
Nyitott ajtó
Nyugalom
Ott Hon
Ott vagyok, ahol lennem kell, ott vagyok a helyemen
Örök fogadalom
Örökség egy gyermeknek
Öröm és üröm
Őszvarázs
Pávaszépség
Pedig boldog vagyok
Por vagyok
Repülés
Sebzetten állok
Sorstépte ágak
Szaggató gyász
Számadás
Szarvasok
Szégyenetekké lesz egyszer
Szent hangok
Szépség
Szerelem
Szétgurult gyöngyök
Színremény
Szomorú fák hajladoznak a szélben
Szomorú tavasz
Szülőföldem
Te
Télidő
Tél végén
Tépelődés
Természet ölén
Testamentumom
Ti mind azt hiszitek
Tisztaság
Több, mint áldás
Ugyanaz és mégis változik
Újjáéledés
Uralkodó?!
Uram!
Üzenet a Nyárnak
Üzennek a fehér virágok
Vagyok
Vasmadár
Végre itt vagy
Veled tartok
Vihar előtt
Világom kattog, forog
Zátony
Zúgó szélmalom
Kezdőlap | Oldaltérkép | RSS | Nyomtatás