Fordulat
Most másként érezlek, mint eddig, valami változott,
Fordult virágok nyíltak ki, a nyárelő mást hozott.
Mint minden évben, a szirmuk színe ugyanoly pazar,
De szerteszórva hajladoznak, külön-külön s zavar.
Másfelé fut a szőlőinda a tornác oszlopán,
Másfelé költ a rigópár, nem tavalyi lombú fán,
Ha kérdeznéd, elmondanám, de nem hallod a szavam,
Ne hidd egy percig se rólam el, hogy sajnálom magam,
Sorsunk hasonlatos nagyon, ámde mégsem ugyanaz,
Feletted is a holdsugár úgy s ugyanakkor virraszt,
Az árnyakat vető fák között átsejthető a fény,
Megtörő élethelyzetekből is nyílik új remény.
Ketyeg az óra szüntelen, az idő múlik, pereg,
Sokszor érzed, hogy meglazult alattad a nyereg,
Aggódnod nem kell, visszaülsz, a helyed magasan áll,
Tartsd meg erősen önmagad, helyzeted visszavár.
Most másként érzel, mint eddig, valami megváltozott?
Fordultak kicsit a csillagok, s új rálátást hozott?
De fényük mindenkor és most is kápráztatón pazar,
Gyönyörködj bennük, így is szép, és hidd el, nem is zavar.
2016. június 20.