Kincs
A csend hiányzik és a hegyek,
Kicsi faházak, kegyhelyek,
Apró templomok, fehérek:
Vajon oda mikor érek?
A domb hiányzik és a patak,
Tótükör, úszkáló halak,
Havas bércormok a tóban,
Ott lenni vágyom valóban.
Barna csónakok a vízben
Havasi fenyők fehérben,
Naplementén nyúló árnyék -
Annyi mindent kipróbálnék.
Menni fel a fenyvesekbe,
Kapaszkodni fatörzsekbe,
Selyemfüveken heverni
S népdalokat énekelni.
Csúcsos szénaboglyák alatt
Kémlelni eget, madarat,
Felhővonulást igézni,
Gyermekkori őszt idézni.
Avarban lopva haladni,
Majd a völgybe úgy szaladni,
Mikor apám várt a dombon
És még nem volt semmi gondom.
Fára mászni vadalmáért,
Nem holnapért, csak a máért
Boldogan, csengőn nevetni,
Rőt lombban diót keresni.
Házak felett a kertekben
Apámmal járnék kettesben
Érő szőlőnk kóstolgatnám,
Kutyánk nevét szólongatnám.
Figyelném a rezgő bokrot,
Falevélből kötnék csokrot
Lehajolnék zöld bogárért
És csodálnám önmagáért.
Káposztalevélből tálat
Rendezgetnék a kutyámnak,
Vizemből vízzel kínálnám,
Megenném a marék málnám.
Minden szépet újra élnék,
És senkivel nem cserélnék
Mert kincs nekem minden percem
Amelyben békére leltem.
2019. 09. 08.