Máskor

Máskor

Máskor szóltál, de már nem teszed
Egyedül vagyok, s fognám a kezed,
De űrt tép közénk, ami elveszett.

Máskor voltál, de már nem vagy itt,
A mindeneken át vezet utad, s repít
De, engem a bánat leterít.

Máskor óvtál, már nem intesz,
Mondanád, hogy a rossz mit tesz,
De nem szólhatsz, ha a baj itt lesz.

Máskor írtál, de már nem írsz,
Keserveim tudván talán még sírsz,
De, vigasztalni nem bírsz.

Máskor eljöttél, de ma már nem,
S, többé már nem teszed sosem,
De, még azt sem mondod: Gyermekem!

Máskor mentem hozzád, de már
Nem mehetek világokon át,
De, mehetek utamon tovább.

Máskor elértem kinyújtott kezed,
Többé elérnem nem lehet,
De, egyszer majd ott leszek veled!

2009. június 29.