Zúgó szélmalom
Recsegő szó,
Zúgó malom,
Hallgassatok!
Szelídségből fakadjatok,
Ne zúgjatok,
Csak susogjatok!
Szelek szárnyán szárnyaljatok,
Békességet hozzatok!
Sok a teher,
Mindig lever,
Annyi a bú,
A háború,
Hogy ki se mondd,
Ne légy bolond,
Nyomaszt a gond,
S, nyű tovább a kínporond.
„…Tedd dolgodat,
Ne hallasd hangodat,
Ne kérdezz mást,
Várd a folytatást…”
De az ugyanolyan,
És parttalan,
A lélekgyilok
Hangtalan.
Pénz, munka, hon,
Van asztalon,
Lihegve futsz,
De, visszajutsz
Mindig oda,
Hol sikolyodat
Nem hallja más,
Körforgás a folytatás.
Csak teszel-veszel,
A hangod reszel,
Szép szavad kevés,
Mint a tiszta méz,
Monoton tetted,
S, észre sem vetted,
Hogy felteheted:
Mivé vált az életed?
Lettél emberrobot
Mit ide dobott
Az elfásultság,
Nincs barátság,
Mert nincs idő,
A kanyarnál a temető,
És oly kevés a könnyező.
2009. október 26.
Zúgó szélmalom
