Egy fenyő állEgy fenyő áll az ösvényenAz út mellé szegült,És mellette egy másik isPárként, nincs egyedül.És körbe-körbe vannak még,S a sok erős gyökérMegtartja egymást és a szélHa fú, aligha ér.Nem szakadhat az íves ág,A törzs meg nem inog,Karolva pihen támaszán,Hogyha ereje fogy.Így hát megannyi hős fenyő,Ha águk összeér,Viharcsaták tépése jő,Haragjuk mit sem ér!Mert az egység a védelem,És ha sokan vagyunk,A létezéshez élelem,S nem adjuk meg magunk!Állva maradni nem nehéz,Ha azt elfogadod,Hogy szándékban a segítség,S a kezed odadod.Megállod helyed csatákban,Mit adnak helyzetek,Ha kitárt szívvel másokbanA jót megkeresed.Mert egy szikrából származunk,És egy az alkotónk,Bennem és benned ugyanúgyŐ megtalálható.Ne ítélkezz, s ne taszíts elSenkit, ki hozzád jő,Mert ma még meg nem értheted,Hogy mit tart a jövő.Hogy mit miért, ma nem tudod,De, ha felemelkedsz,Holnap már másként láthatodÉs mindent megértesz.2014. január 27.