Legfrissebb versek
Mostanság
Fut az idő, telik az élet,
Te ott élsz és én itt élek
Boldog percek mindig vannak,
Az évszakok nem lankadnak.
Ketyeg az óra, napok jönnek,
Nevetés harsan, folynak könnyek,
Kicsit rossz, de jobb lesz megint,
Ha hited fénye mindent behint.
Kimész kicsit, majd megérkezel,
Van, hogy épp az orvos kezel,
Jön a magány, majd váltja barát,
Végzed a dolgod, indulsz tovább.
Pihensz kicsit, majd kezded újra,
Csend simul a nagy borúra,
Elüldögélsz jólesőn benne,
Aztán lábad újra menne.
Forogsz tovább a nagy világgal,
A búból lelked majd kilábal,
Elmélázol egy dallamszóra,
Reggel kelsz, ha dologóra.
A fák lombja zöld, a test felgyógyul,
Ezúttal sem jártál pórul,
Istenhited megtart téged,
Sose érezd, hogy most véged.
Mert a bajok jönnek s mennek,
De boldogság lakik benned,
Örök szépség ez az élet!
Te ott élsz …és én itt élek.
2026.08.14.
Hogy vagy?
Mondd, boldog vagy-e ebben a világban?
Mit érzel, hogy haladsz e furcsa életárban?
Szereted-e még, ha a tavasz újraéled,
Nem érdekel, mi jön? Vagy a szépet megéled?
Mily gondolat kísért téged mostanában?
Megleled, mi öröm neked most, a mában?
Keserű vagy olyankor, ha tükörbe nézel?
Hiszel-e még abban, amit lelked képzel?
Van, akinek elmondd, ki figyel rád mindig,
Vagy inkább elbújnál, mert szeretni sincs kit?
Bezársz, mint mimóza, ha egy érintés ér,
Vagy koldussá válnál egy simogató szóért?
Azt érzed, hogy mennél? Vagy inkább maradnál?
Jó az, ami épp van? Vagy inkább szaladnál?
Tárt kapukat látsz most vagy vasrácsos börtönt?
Te akarsz dönteni, vagy inkább más döntsön?
Mesélj! Szereted-e még az őszi erdő fáit?
Látod-e még szépnek kerted violáit?
Akarsz még kilépni, vagy végleg bezártál?
Maradsz önmagadban, vagy új utat találtál?
Elakadt kicsit a szorongó világod?
Akkor menj, indulj, engedd közelebb a világot!
Mert orvosságod pont úgy leled bajodra,
Ha nem fordulsz még beljebb örvénybánatodba.
Meghallgatlak! Mondd, segítsek?
Vagy jól vagy? Akkor hagyd, hogy én erőt merítsek!
Vár legyél, szikla, vért, erőd és győzelem!
Kívánom neked, hogy mindig így legyen!
2025. október 21.
Sosem hallottam szebbet
Beszéded nem hallottam szólni még,
Tán távoli ország szülötte vagy?
Mosolyra nem késztetett engem még
Madárdal, kérlek hát, maradj!
Oly csodás e trilla, mit kibont
Apró torkod. Mit rögtönöz
Titkos hangjárásod? Mit mond?
Egzotikus virág vagy mezeik között.
Ámít a színes repertoár,
A páratlan fordulatok benne
Úgy váltakoznak, hogy már várom
Milyen következő trilla lenne.
Úgy szeretném érteni, mit jelent
Parányi bensőd hatalmas zenéje,
Angyali sípok játszanak idelent,
Vagy tán az édenkert meséje?
Mondd, ki vagy te és honnan jöttél?
Hol épült fel édes szülőfészked?
Kertünkbe miképp s hogyan vetődtél?
Őseid mely erdőkben s réteken éltek?
Bárcsak beszélni tudnál hozzám,
És elmesélnéd eddigi utad…
…Este lett, a sötétség semmit sem mutat,
Sziluetted sem látni az ég alatt.
Elillantál? Hol rejtőzik kicsiny lényed?
Nem hallom már csicsergésed.
Más lelkét is el kell érned,
Aranyhanggal szétárasztva aranyfényed!
2025.03.28.