Sorstépte ágak

Böjte Csaba atyának ajánlom

Sorstépte ágak

Árvák ezrei, milliói világszerte zúgnak
Keserűn, angyali éneket az Úrnak,
Mért van, hogy ők szolgának is alig születtek,
S, mások pedig úrnak?
Hiszen nem ugyanolyan-é minden gyermek
S, nem egyformán jó sorsot érdemelnek?
Az én két értékem, életem
Kincs, boldogság, bimbózó virág énnekem,
De miért nem másnak is ilyen kit világra szült,
Vagy Istenünk hogy vigyáz a virágmagokra,
Kiket szent akarata formált míg mind életre feszült?
Nem különb enyém, tiéd, övé,
Mind egyformán szeretetre csordultig képesek
Angyalian tiszták és sokszor éhesek,
Nem is az élelem csupán, amiért sírnak,
Nincs ki kebelére vonja, s úgy szeresse,
Édesgesse, babusgassa ahogyan csak bírja!
Lágyharmatos, rügybontó hajnalok
Miért fáj az élet sok aprócska ágnak,
Mért küszködők nekik a nappalok,
S éjjelente álmatlanul mért mindhiába várnak?
Mért nem jut kenyér az asztalokra,
Mért nem bimbózhatnak ágak lelki ablakokba?
Az igazságot kérjem számon?
Istenem, minderre válaszod hol találom?
Az én bűneimért – mondod – az utódok
Hetedíziglen is lesznek még adósok,
De miért ők fizetnek, kik alig fogantak,
S, nem én, kit joggal porig sújthatnál magadnak?
Annyi árva, annyi szegény, annyi beteg
S, annyi lelki sérült fogódzóért imát rebeg
S, ha nem kér téged ezért senki,
Könyörgöm én, segíts! Miért kell ennek így lenni?
A gyermek áldás tőled, Uram – te mondod,
De kinek, ha senki nem fogja kis kezét
Az életnek gúnyolt göröngyös porondon?
Ha esetlen csetlő-botló lábacskája reszket,
Mert nincs ki óvja lépteit, két vezető kezet elvesztett
S, maga elé révetegül tekint, öregesen
Mert senki soha nem mondta neki:
Édes kincsem, drága gyermekem!
Lesz-e valaha felnőtt az a gyermek
Akit testi táplálékkal is csak alig nevelnek?
S, ha igen és lesz neki is kicsiny gyermeke
Mi módon hagyja megmutatni sérült élete
Hogyan kell félteni, ölelni, becézni
Óvón átkarolni és nagyon-nagyon szeretni?
Megannyi kérdésem van hozzád Uram,
Tedd, hogy értsem, mindez miért van és hogyan?
Tudni akarom, s nem perelni veled,
Ha lázadok is, maradok örökké hívő gyermeked.

2006. február 17.