Bánat

Bánat

Ha fáj valami, mélyen, legbelül,
Temesd el, s maradj egyedül
Gondoddal, s emésztő bajoddal,
Ne terhelj mást a fájdalommal.

Más elítél és nem ért meg téged,
Keserű magadban hordozd a szentséget,
Nem szeret senki osztozni a búban,
S, győzelembe bízni vesztes háborúban.

Tapossanak le, lökjenek a porba,
Alázzák meg lényed, vágjanak arcodba,
Ne szólj, s ne nyíljék panaszra a hangod,
Őrizzed szavadat, a tartásod, s rangod.

Tűrd el, nyeld le, szenvedd el belül,
Engedd, várjad, s egyszer kimerül.
Nem tied ma még, mi hozzád tartozik,
De tied lesz egyszer, ha szíved fohászkodik.

2003.