Kinek akarsz játszani?
Te kinek gondolsz engem, mondd?
Együgyű vagyok? Jóbolond
Szerepet szánsz a darabban?
Figyellek belül magamban.
Te ki vagy? - kérdem tőled ezt.
Sodronyfogoly vagy? Nem ereszt
A vaspáncél pánt szíveden?
Ki akarsz lenni? - kérdezem.
Te kinek akarsz játszani?
Erősnek kívánsz látszani?
Hamis, valótlan ez erő
Mert félelmedből tör elő.
Te az álarcot választod?
Ügyeskedésed árasztod?
Koncentrálsz, figyeled szereped,
De emberséged elesett.
Te király vagy, ez képzeted?
Elbukás lesz rút végzeted,
Elesned nem kell sok idő,
Mert fáradtságod egyre nő.
Te mért nem adod önmagad?
Rettegsz? Sebezhető marad
Korona nélkül személyed?
Energiáid feléled!
Te kiapadsz, mint kút vize,
Hol senki sem meríti be
Életkorsóját. A nedű
Megposhadt már és keserű!
Te mindennap vívod harcodat,
Már nem leled az arcodat,
Viseled álcád és a mezt,
Önként hordod, de ez kereszt!
Te keménynek hiszed magad,
Hát hidd! Én tudom, gyáva vagy!
Ki bátor, nem rejti magát,
S ha mással szól, nem hangol át.
Te, ha engem most olvasol,
Parancsszavadra válaszul:
Én imát mondok éretted.
Rossz úton mész!
....remélem, értetted…
2020. 02. 18.