Nóra baba
Tipegsz, topogsz, nekilendülsz,
Kicsit hátrálsz, majd nagyot ülsz,
Feltápászkodsz, újra támadsz,
Bizony soha el nem fáradsz!
Kipakolod a kisruhákat,
Az abroszokat, a kanálkákat,
Kiszórod a grízet, lisztet,
Felcsimpaszkodsz, s ez lesz veszted.
Mert magadra rántasz vizet,
S, ázott ruhád ezért fizet!
Majd csintalan szemmel nézed,
Mikor anya megszid téged.
Pedig, jaj dehogy haragszik ő,
Ha elvész a kulcs, vagy a fél cipő,
Perel kicsit, de tudja, azt,
Hogy minden gyermek ilyen…
…és ez igaz!
2009. május 29.
Nóra baba
