Mostanság
Fut az idő, telik az élet,
Te ott élsz és én itt élek
Boldog percek mindig vannak,
Az évszakok nem lankadnak.
Ketyeg az óra, napok jönnek,
Nevetés harsan, folynak könnyek,
Kicsit rossz, de jobb lesz megint,
Ha hited fénye mindent behint.
Kimész kicsit, majd megérkezel,
Van, hogy épp az orvos kezel,
Jön a magány, majd váltja barát,
Végzed a dolgod, indulsz tovább.
Pihensz kicsit, majd kezded újra,
Csend simul a nagy borúra,
Elüldögélsz jólesőn benne,
Aztán lábad újra menne.
Forogsz tovább a nagy világgal,
A búból lelked majd kilábal,
Elmélázol egy dallamszóra,
Reggel kelsz, ha dologóra.
A fák lombja zöld, a test felgyógyul,
Ezúttal sem jártál pórul,
Istenhited megtart téged,
Sose érezd, hogy most véged.
Mert a bajok jönnek s mennek,
De boldogság lakik benned,
Örök szépség ez az élet!
Te ott élsz …és én itt élek.
2026.08.14.