Kicsi életek
Ti elkezdtetek élni,
S, én minden jót remélni kezdtem el,
Valóság ez mégis,
Vagy csak álmom fátyla libben el?
Oly szép merengőn várlak,
Hogy szinte semmi más nem érdekel,
Kincsek, drágaságok, világcsodák,
Ti életvirágok vagytok, élni kell!
Csalatkozik a régi vágy,
S, csak hiú remény e pillanat?
Vagy maradtok tovább, s tovább,
És éber álmodásom megmarad?
Én Istenem,
Hozzád fordultam annyiszor,
Veled éltem végig minden kínomat,
S, most áldásod nekem megválaszol?
Sok bűnpont létem szégyenén,
Sok álnok perc nyomaszt belül,
A hitetlen vétkek égető sebére
Éltető bűnbocsánatod terül.
Köszönöm. Imámban kértem annyiszor,
S, lám mégis mindent megfigyelsz,
Nem adod azonnal, de tudod mikor
Kell, s kárhozat helyett áldással fizetsz.
Légy mindenkor velem,
Ezt kérem, s, ha adtál nem érdemem szerint,
De jóságodból tartsd meg, kegyelem,
S, bűneim bocsásd megint, s megint.
Élet csodái, életem reményei, boldogságaim!
Nincs tőletek nagyobb vagyon nekem,
Maradjatok, kis gyümölcseim,
Ti vagytok minden vágyam, és az életem.
2004. május 27.
Kicsi életek
