Szent hangok
Csengő-bongó szép harangok,
Fújjátok felénk a hangot,
Lelkeinket megmozgatva,
Szólítsatok áldozatra!
Hívjatok gazdagot, szegényt,
Kevélyen nagymellűt, s szerényt,
Intsétek meg, aki elmegy
Isten szent igéje mellett!
Érctorokból zeng a dallam,
Hadd zengjen csak, én is halljam
A tisztaság, s szentség hangját.
Kondítsuk a szív harangját!
Fényességes szólamlatuk
Meghallják a messzi faluk,
Városok, s a mezők rétje,
S, kékebb lesz az égbolt kékje.
Fehér, meszelt falú szépség
Otthonába te vagy ékség,
Büszke, égbeszökkenő tető,
Harangkehely temető.
Hol íves kecsben találkoznak
Boltívei a toronynak,
Ott leledzel édes hang,
Drága, kedves ékharang.
Magasból terjeng az ének,
De modernkor emberének,
Ma már nem szentség e hang…
Panaszold el bús harang!
Csengő-bongó szép harangok,
Fújjátok felénk a hangot,
Lelkeinket megmozgatva,
Hogy ne jussunk kárhozatra.
2003.
Szent hangok
