Mikor gyermek voltam

Mikor gyermek voltam

 

Mikor gyermek voltam elhittem anyámnak

Hogy a virágos rét mesél s angyalok járnak

És Isten szeme mindenütt ránk figyel

És jó emberek jót tesznek mindenkivel.

 

Mikor gyermek voltam elhittem anyámnak

Hogy a fák, ahogy egymás mellett állnak

Beszélgetnek, ahogyan levelük susog

És hogy kitartó céllal messze jutok.

 

Mikor gyermek voltam elhittem anyámnak

Hogy sóhaja van a reggeli tájnak

És az alkony, amikor leszáll felénk

Valahol meglassul az időkerék.

 

Mikor gyermek voltam elhittem anyámnak

Hogy Jézus a pásztora minden nyájnak

S az üstökös kívánságot hordoz

És az imánk, ha tiszta, feloldoz.

 

Mikor gyermek voltam elhittem anyámnak

Hogy a háztetőkre, ha madarak szállnak

Üzenetet hoznak messzi helyekről

És könnycseppek sírnak a patakkövekről.

 

Ma már sok mindent tudok, de hitben látok,

És hiszem, hogy Isten ezt a világot

Úgy formálta, hogy színes legyen

És az anyák meséiben tanítás legyen.

 

Játékkal készülve a felnőtt létre

A gyermek az anyaszívben érik készre

Majd a gondos, gondoskodó évek alatt

Lelkében az intés, okítás megmarad.

 

És viszi tovább, építi magasra

Az új anya képzeletet fest a falakra

És a gyermeke azt mind magába issza,

Majd felnőve az övéinek adja vissza.

 

Elhittem anyámnak a jót és a szépet

És ma is hiszem még a virágos rétet

Ahol már az unokái lelnek mesét és virágot…

…Köszönöm Anyám ezt a világot!

 

 

2013. december 5.