Emlékgondola

Emlékgondola

 

 

Keserűport hint megint az ősz,

 

S, a meleg nyár édes zamata

 

Szétbomlott csokor, s te hátradőlsz,

 

Hogy elraktározd milyen illata.

 

 

Mert emlékekből élek, s élsz te is,

 

Nem tagadhatod meg önmagad,

 

Ha nem vagy ahol egykor, akkor is

 

Viszed tovább tetted és szavad.

 

 

Gyermekkorod szép reményeit

 

Mában, holnapban újraélheted,

 

Ha megidéz egy illat, vagy egy íz,

 

Múltad kastélyát felépítheted.

 

 

A legerősebb érzésnyomatok,

 

Mik beléd égtek, utat vágtak,

 

Kísérnek, mint emlékvonatok,

 

Hol visszatolattak, hol odébb álltak.

 

 

Kitörölni semmit sem lehet,

 

Mostban vagy és jövőben leszel,

 

De emlékeid továbbcipeled,

 

Akkor is, ha új ruhát veszel.

 

 

Ha nem látod többé, ki szeret,

 

Vagy elűznek messze helyzetek,

 

Vagy hullámok sodornak, s szelek,

 

Építhetsz belül emberképeket.

 

 

Régi világ múlik, új kezdődik el,

 

Millió történet fakóvá kopott,

 

Te színeit sosem véted el,

 

Fonalait pontosan tudod.

 

 

Hogy mondta ki utolsó szavát,

 

Ezredszer is újrahallgatod,

 

Ő elment, de emlékeden át

 

Újra életedben tarthatod.

 

 

Csillagsok történet tárhelye

 

Rejtve marad, mint egy gondolat,

 

Mélyen belül mindig lágy zene,

 

Elringat az emlékgondola.

 

 

 

2013. október 14.